28 weeks later - sunshine

hohó, ismét filmeztünk a héten.
most 2 olyan filmet néztem meg ami engem a legkevésbé sem érdekelt, viszont annál jobban örültem, h végülis megtekintettem őket, ugyanis mindkettő nagyon pozitív csalódás volt.
az első ilyen a 28 Weeks Later c. film, ami ugye, a 28 Days Later folytatása.
az első részt 3-4 éve láttam, ráadásul az utolsó 10 perc kimaradt, már nem tudom miért. elnézegettem, tetszett is, de különösebb nyomokat nem hagyott bennem.aztán Márton addig fűzött, h "jaj, nézzük már meg", amíg"jóvan mind1", durcásan rá nem bólintottam.
végülis nem bántam meg. a szereplőgárda ugye teljesen más, és ugye ott folytatódik, ahol az előző abbamaradt.azaz 28 héttel később. Londonban kezd lecsengeni a járvány, és újra be lehet népesíteni. aztán persze világossá válik, h mégsem olyan egyszerű a dolog. mondanom sem kell ugye, h a járvány ismét felüti a fejét, de, h hogyan, azt persze nem írom le :D.
a film amúgy teljesen rendben van. a hangulat nagyon el lett találva, csak úgy mint az elsőnél, a képi világ nagyon meggyőző. sokszor azt érezheti az ember, h ő is épp egy zombi elől menekül vagy éppenséggel ő maga egy zombi. a színészek meg olyan átlagosak. habár Robert Carlyle elég nagy meglepetés volt. a film zenéje is nagyon remek amúgy, meg kéne szerezni.


csak a vége. az az utolsó 30 másodperc nem kellett volna, mert így ugye ott van a lehetőség egy újabb folytatásra.persze lehet, h vkinek pont így tetszett. nekem személy szerint az is nagyon tetszett, h az amerikai katonák megítélése a néző szemszögéből egyik végletből a másikba fordulhat át a film során. ja és a zombik. végre ugye nem olyan film, amiben a zombik inkább viccesek, mint félelmtesek. ezektől a zombiktól lehet félni, gyorsak, durvák (persze) és elég nehéz menekülni előlük. szóval akinek bejött az első, nézze meg ezt is, mert szerintem jó lett.

7,5 /10





aztán a másik film, ami nagyon kellemes csalódás volt, az a Sunshine. a filmet Danny Boyle rendzete, akihez pl a fent említett 28 Days Later is kapcsolódik ( a 28 Weeks Later-nek pedig a producere volt ő) és ugyebár a Trainspotting.amit remélhetőleg mindenki látott.

be kell vallanom, h a sci-fi műfaj nem áll annyira közel hozzám és unalmasnak tartom a rengeteg olyan (űrben is játszodó) filmet amelyben a Földet kell megmenteni vmilyen úton. ilyenek pl A Mag és az Armageddon. mindkettő egy számomra értékelhetetlen kliséhalmaz volt nagy jelenetekkel, pozitív hősök elbukásával a szent cél érdekében.



attól féltem, h a Sunshine is ilyen lesz, hisz ebben a filmben 8 ember vállalkozik arra, h elszállítja a "hasznos terhet", azaz egy bombát a kihunyófélben lévő Napba. aztán képbe kerül az Icarus 1, azaz a hajó, aminek 7 éve ugyanez lett volna a feladata csak a vállalkozás valamilyen oknál fogva meghiúsult. tehát klisésnek tűnt a Sunshine is a story alapján.de szerencsére nem azt kaptam amit vártam. és ennek nagyon örültem. a film majdnem végig nyomasztó, feszült hangulatban megy a végkifejlettig.ezt a feszültséget a film zenéje is csak fokozza. én bizonyos jeleneteknél szó szerint féltem. nagyon izgalmas megoldások vannak benne, amit nem írok le, mert azzal lelőném a film egyik "poénját".


de pl sokkal érdekesebb az, h a legénység nem tud a Földdel kapcsolatba lépni (és nem, nem vmi drámai meghibásodás miatt) mint az, amikor Bruce Willis hősiesen tartással közli a földi irányítótoronyban zokogó lányával, h meg kell halnia.
a Sunshine nem az ilyen klisékre kihegyezett film. okosan felépített, látványos és izgalmas.
arról, h a képek ebben is lenyűgözőek fölösleges áradoznom. az egyik főszereplő Cillian Murphy aki egészen meglepő módon dolgozott már együtt Danny Boyle-al, mégpedig a 28 Days Laterban :D a többi színész számomra viszont elég ismeretlen volt, de nem volt velük semmi bajom.
szóval csak ajánlani tudom a Sunshine-t.

9 /10

egyetem

beindult az egyetem. mikor megláttam az órarendemet, azt mondtam "végre!", de már azért látom, h nem mindig olyan jó móka ez. a sok szarakodás után, viszonylag kevés anyázással sikerült felvennem a tantárgyaimat és a minorszakot, persze egyik előadásom izgibb mint a másik.
élvezem az előadások közötti, néha 4 órás szüneteket is, majd kitapasztalom, mivel tölthetem el az időt. remélhetőleg Dodóval lesznek együtt lyukasóráink és akkor boldog perceket tölthetünk majd el a könyvtárban. az is szuper, h 3 helyszín között ingázok, de ez sem baj, amúgy is jól jön egy kis testmozgás :] megkaptam ma a csodás kék diákomat is és már egyszer sikerült eltévednem a HTK-n is. azt még nem tapasztaltam ki, h melyik busszal kell reggel elindulnom, h pontosan beérjek a 8 órás előadásokra, mivel eddig mindkét verziónál amit próbáltam, dugóba kerültem. lehet, h korábbi járattal megyek. ez kevesebb alvást, de pontos megérkezést jelent :)

amúgy nagy örömömre nemsokára megjön apénzem amiből meg tudom végre venni őt:

zenezenezene

manapság elég sokan bírálják a Pelican-t. ami mondjuk jogos tán, hisz az új lemez nem nyújtotta azt sajnos mint elődei és a Pink Mammoth EP sem 100%-os. de nem tudom. én egyszerűen nem tudok úgy tekinteni erre a zenekarra, mint szépen lassan ötletekből kifogyó, unalmas post.
mikor anno először hallottam a March into the Sea ep-t, azonnal beleszerettem a zenekarba és ez a szerelem a mai napig kitart. hiába vannak a már fentebb említett bajok. és a pelican még mindig első helyet foglalja el azon a listámon, h "látnom kell, mielőtt meghalok". ugye a Tool nyáron megvolt (jó, nem úgy ahogy terveztem, ezér tők megosztott elsők a Pelicannal :D).
szóval a Pelican jó. szeressétek őket.

ja. az új Ulver pedig.szerezd meg te is és alkoss róla véleményt.én megtartom magamnak, még. (zeneblogon kint van, köszi Skydancernek)

hideg

itt az ősz és estére már hideg lesz a kezem.

Tideland

pénteken végre sikerült elkirándulnunk a Cirkó-Gejzírbe és megtekintenünk a Tideland c. új Terry Gilliam filmet, aki ezzel is megerősített abban, h nem teljesen normális. ez persze pozitív. sok kritikus eléggé lehúzta a legutolsó, Grimm című alkotását de nálam az is teljesen betalált, imádtam a látványt, Monica Beluccit mint gonosz királynőt, az egészet. az mese volt. de feltehetőleg az az aberráció ami a Grimmből kimaradt akkor, bekerült a Tidelandbe. ugyanis ezt az igen alacsony költésgvetésűnek látszó filmet a Grimm forgatási szüneteiben készítette a Művész úr. a film teljesen rendben van amúgy. a látványvilága zseniális, a színészek is kitesznek magukért. Jeff Bridgesen kívül számomra egy ismerős név sem szerepelt, de nem is hiányzik belőle a "sztárparádé".sőt. akit mindneképpen érdemes megemlíteni, az a Jeliza-Roset-t játszó Jodelle Ferland.
a történetről annyit, h a főszereplő kislány, Jeliza-Rose szülei elég masszív kábszeresek. egy kevésbé szép estén az anyja meghal, így apjával elindul a nagymama rég elhagyatott házába. itt a kislány egész álló nap a sárga mezőkön szaladgál és kevésbé jó állapotban lévő barbiebaba fejekkel társalog. aztán megismerkedik a közelben élőkkel is...
a történetről szerintem elég is ennyi. habár komoly történések szerintem nincsenek, a hangulata nagyon jó. nem azt mondom, h ez a legjobb Gilliam film amit valaha láttam, de azért elég húzós lett.és váratlan. elég gorombán beteg, tehát akinek már a 12 majom is, vagy Gilliam többi mozija is kevésbé emészhető volt, ne nézze meg.komolyan. most is volt olyan bácsi, akinek sok volt, ezért szépen kisétált a teremből.ugyanis az okos kritikusok semmit nem írtak le abból, h igazából mire számíthat az ember... :] mindazonáltal, rá kell jönnöm, most, h jobban elgondolodtam a filmen, nagyon tetszett. szeretem Terry Gilliamat (is).



8,5/10

olvasni jó

amúgy a rém izgalmas múzeumi melómnak is meg voltak a maga előnyei. (azaz még most is megvannak). egyrészt egész jól keresek, és a munkát sme viszem túlzásba, ráadásul végre annyit van időm olvasni, amennyit mindig is szerettem volna.idén nyáron, ha jól számolom 17 könyvet sikerült elolvasnom, mondjuk ebből volt pár, amit már régebben egyszer már olvastam :]
sajnos tudom, h az egyetem mellett ez a szám sajnos csökkenni fog, de szeretném haazért meg lenne egy havi 3-4 könyv. nem mintha verseny lenne, h minél több könyvet "letudjak" és egyiket vegyem le a másik után a polcról, úgy, h 1 nap után már nem is emlékszem miről is szólt. csak hát ugye rengetegkönyv van és ennek elég nagy száma érdekel is :)

a nyarat Zola - Nana című regényével kezdtem. még gimiben mondták, h ajánlatos lenne ismerni az emelt szintű magyarhoz, de mivel katolikus gimnáziumba jártam és a könyv nem erkölcsös kisasszonyról szól, így a tanárnő inkább lebeszélt minket róla. persze most, h volt időm és megláttam a szekrényben egyből elfogott a kíváncsiság és reméltem, h egy izgalmas könyv lesz. sjanos csalódtam. 500 oldalon keresztül szól kb a semmiről. azaz Nanáről, a színésznő-szajháról, h hogyan építi karrierjét, mennyi pénzt költ és mire és hogyan teszi lóvá a férfiakat, illetve esik valóságosan is szerelembe. van pár izgalmasabb rész de összességében nem volt olyan jó.sajnos a katarzis is elmaradt..így az élméyn elég közepes volt.

a Nana után Dosztojevszkij következett. vele elég elfogult vagyok, mivel a Bűn és Bűnhődés még mindig a legnagyobb könyvélményem..egyszerűen imádom minden sorát az összes karaktert a hangulatát...mindent. ígyhát nagyon kíváncsi voltam Dosztojevszkij többi írására is. Márk barátomtól kölcsönkaptam az Örök férj c. kisregényét.az elején kicist másra vártam, a hátoldalon leírt tartalom alapján, így kicist csalódtam. de amint el tudtam vonatkoztatni attól, egyre jobban megtetszett a könyv.az egykori szerető életében hirtelen felbukkan a régen elcsábított nő férje, aki tudatja, h az asszony elhalálozott. ahogy Dosztojevszkij felvezeti a történetet zseniális. mintahogy maga a férjnek a karaktere (akit állítólag Dosztojevszkij magáról mindtázott) is. megtudhatjuk mit is jelent az "örökférj" kifejezés. igazi orosz történet. aki szereti az orosz irodalmat és Dosztojevszkijt, bátran olvassa el. :] nem hosszú, ha jól emlékszem mindössze 250 oldal körül lehetett....vagy még annyi sem.

(a többi könyvélményemről majd később számolok be :D)

dexter

a hétvégén amúgy végre megnéztem a 2 új Dexter részt. megmondom, eléggé tartottam attól, h egy második évaddal kinyírják a sorozatot (mint pl a Prison Break-et számomra..), de szerencsére nem így történt, sőt. az új részeket látva abszolut pozitív a csalódás. az egész úgy hat, mintha az első évad csak egyfajta felvezetés lett volna, h megismerkedjünk a szereplők körülményeivel, életével és ezek után kezdetét vegye az, amit a legtöbben talán már az első évadban vártak.
az első két rész alapján van mire várni, eddig úgyfest, h eléri az első évad színvonalát. azt, h túlszárnyalja, annyira nem várom, kiegyezek abban, hogyha mindkettő ugyanolyan zseniális lesz ^^

blahblah

amúgy az utóbbi napom elég jól telt. leszámítva, amikor filmezni akartam Andival, iPod-on elvittem a filmet hozzá, csak azt felejtettem el, h a kábel is kéne az akció létrejöttéhez.

szombaton voltunk két szép ember eskküvőjén.Marciék dobosa, Máté házasodott. minden szép volt, semmi giccs. én nagyon jól éreztem magam, tiszteletükre még egy kicsit fel is öntöttem a garatra, pedig erre ugye már évek óta nem volt példa.

aztán ma elmentem az egyetemre, szakos tájékoztatóra, és csak azt tudtam meg, amit beiratkozáson is elmondtak.szinte. de azért leadtam a jelentkezésem a minorszakra. szeretni fogom az egyetemet. :]

álom 2.

aggódom. egyre nagyobb hülyeségeket álmodok. pár napja azt álmodtam, h egy villamos vonal mentén rohanok, miközben a villamos elhalad mellettem, de én kényelmesebbnek tartom, h rohanhatok. mindezt, egy egészen furcsa környezetben. magasan van a villamos vonal, fent az égben (kb) és rajtam kívül senki más nem szerepel az egész álomban. aztán elérek egy dombtetőt, ami gyönyörű szép, hatalmas fák, zöld gyep..és egy hatalmas kastély van a dombon, ami amúgy egy kórház. de betegek, személyzet itt sem szerepelnek. én meg folyton csak rohanok, nem nagyon állok meg bámészkodni.

aztán tegnap pedig azt álmodtam, h űrlények elvisznek engem és egy srácot magukkal, és ott közlik, h egy "show" keretében ki fognak végezni, ilyen és olyan bűneim miatt.persze zokogok meg minden, mikor kimegyek wc-re (miért van az űrlényeknek emberi mosdójuk??) kiszökhetnék az ablakon, de inkább nem teszem, mert már semmi sem segíthet rajtam. csomó ember néz, ismerősök is(persze csak az álmomban azok) és jól mulatnak.de én meg érzem, h vmi nem stimmel. felhívom anyukámat, h elköszönjek tőle, sírok, ő meg kicsit furán viselkedik velem. aztán a következő kép, h kiderül, h az egész kamu, csak pár "barátom" gondolta, h megviccel és elhiteti velem, h ki fognak végezni. furcsa.

amúgy elég sokszor álmodom azt, h rohanok, irtó gyorsan szaladok le mondjuk dombokról, és ugrom le a semmibe, de aztán mégis puhán érkezem meg a talajra...és ugye az is viszonylag gyakran fordul elő velem, h azt álmodom, h pl halálos beteg vagyok.érdekes. majd elő kéne ásnom egy álmos könyvet.

álom

tegnap sok-sok faszságot álmodtam. a legérdekesebb jelenet az volt, amikor egy sörsátorban megláttam David lynchet akihez odamentem, majd könnyezve megöleltem és köszönetet mondtam a filmjeiért. főleg persze az Elefánt emberre tértem ki. ő szerényen mosolygott, és azt mondta, h " mi sem természetesebb" és örül neki, h teccett a film. ezután folytatta a szivarozást. érdekes volt.

jaj

elbóbiskoltam hajszárítás közben, arra esznéltem, h becsípte a hajam a hajszárító. azt hiszem lefekszem.

film

a hét második felében végre olyan alapműveket néztem meg mint a Mullholland Drive és a Hellraiser (:D). utóbbi heylet igazából moziba akarutnk menni Mártonnal, de miután Tamás barátunk lemondta a Tideland-et (új Terry Gilliam film), úgy döntöttünk beérjük vmi kevésbé
"sznob" filmmel, ráadásul lusták is voltunk, úgyhoyga közelben lévő Sugár mozit választottuk.Elég nagy hiba volt, ugynais f6kor már semmire sem volt jegy, csak a Transformersre ami egyszer is elég volt, sőt. Bánkódtunk egy sort, aztán mikor 19:35kor a jegyeladó srác közölte, h sajnos minden foglalásért eljöttek, átmásztunk a Pólusba, hátha. ott akár sikerrel is járhattunk volna, ha nem 10 perccel később futunk be, mint ahogy az egyik film, amit megnéztünk volna, elkezdődött. a következő vetítés persze csak 2 óra múlva kezdődött volna, mi meg dolgozó emberek vagyunk, így a 11órás kezdés anynira nem lett volna jó. tehát otthon csaptunk magunknak inkább moziünnepet. elmentünk a tescoba, vettünk pattogatottkukoricát, kóla helyett kofolát :D és hazamentünk Hellraisert nézni. kedves kis film volt, persze meglátszott rajta, h egyidős velem, de szórakoztatott. holnap megnézzük a második részt :D
tanuláság; a moziünnep tré :D nem, amúgy, mi voltunk a bénák, jóval hamarabb kellett volna mozijegyet foglalnunk.sebaj, jövőre :]



a Mullholland Drive-ot még csütörtökön volt szerencsém látni. tervezem már jó ideje, h megnézem (kb 2-3 éve) de most jött a hirtelen ötlet, h klikk, nézzük végre meg. David Lynch-et persze senkinek nem kell bemutatni, ő az, aki örökre belopta magát a szívembe az Elefántember miatt.persze sokan kritizálják, h érthetetlenek a filmjei, és ugyebár a Mullhollnad Dr is megkapta már ezt jópárszor. pedig szerintem ez abszolut nem igaz. számomra az egész film kerek egész volt, mondjuk a második felétől értettem meg mi is az igazi történet, mi a lényege. azt nem mondanám, h minden 100%-ig világos, ahhoz meg kell még néznem párszor. iszonyat jó film szerintem, jó színészekkel, csodás zenével, etc etc...nem kezdem el nagyon boncolgatni, mert félő, h belemagyarázás lesz a vége, ami amúgy elég könnyű Lynch munkáival kapcsolatban..nézzétek meg.